Life in Korea 3. rész

Most játszótér vagy műemlék? 

Source: frommysuitcase.com

Segítek! Mindkettő! 
Már az első héten Szöulban megtapasztaltam, hogy a koreaiak mennyire másként viszonyulnak történelmi emlékeikhez, a főváros és maga az ország rejtett kincseihez. Ezek a paloták, szentélyek és templomok. Ha felmegyünk a Namsan Toronyba (Seoul Tower) biztos nem tudunk rámutatni, hogy "igen, ott van az ahol voltunk tegnap..." mert szinte teljesen biztos, hogy egy nyolcméteres objektív nélkül nem fogjuk megtalálni őket, de még csak egyet is a hatalmas felhőkarcolók tengerében. 

Pedig ott vannak mind. Védetten, körbekerítve a modern építészet csodáival mintha épp azért épültek volna, hogy megvédjék a múltat ahova... ahova a nagypapa és nagymama elviheti imádott unokáit...játszani a szabadba. Vagy épp a középiskolás diák ha suliundoritiszt kap és egy kis csendre vágyik jelképes összegért sétálgathat a palota kis csarnokai között ahol azonnal elfelejti az ember, hogy egy hatalmas metropolisban van és kb. száz méterre tőle egy hatsávos autóút fekszik és rajta megannyi autó száguld el, és megjegyezném... szerintem egyik sem ötvennel ment mint az a városban szabad... már amennyire én ismerem a KRESZ-t. Bár ezt megjegyeztem.  Talán mert viszonylag kerek szám. 

Source: Korean Tourism Organisation - Google 

Akiről pedig az előbb beszéltem a városháza mellett található Deoksugung palota. Ez volt első állomása szöuli kirándulásomnak, és a megtekintése után tudtam, hogy sosem akarok majd innen elmenni. (Drámai hatás: El kellett...) 

Belépve a palota kertjébe minden elnémul. Csak a kabócák és a madarak csiripelése hallatszik. Elvarázsol minket a minden felett álló béke és nyugalom. 

Előttünk és mögöttünk helybeli fiatalok és idősek, kicsik és nagyok sétáltak, beszélgettek a padokon ülve. Voltak akik fotóztak, azonban a "törzslátogatók" nem sokat foglalkoztak azzal hol is vannak. Nekik már nem jelentett akkora csodát mint nekem, aki tátott szájjal nézelődtem és nem győztem abbahagyni a fényképező kattintgatását. Nem csak a lenyűgöző építészeti csodákat lehet fényképezni, de a vizililiomokkal belepett kis tavat és a rajta úszkáló kacsákat. Mert két "dolog" minden koreai tóban van: díszpontyok vagy kacsák. Esetleg mindkettő. 

Source: TheSeoulGuide

Ez persze nem általános igazság, inkább csak a kisebb palotákra igaz. A nagy Gyeongbokgung (fő palota) palotára már nem. Ez a koreaiak számára a legfontosabb, legjelentőségteljesebb; ez volt az első palota amit a Csoszon dinasztia első királya (TeJo) építtetett. Emellett a legnagyobb turistalátványossága Szöulnak, leginkább a párizsi Eiffel Toronyhoz tudnám hasonlítani. Már ami a népszerűségét illeti. Bármilyen nyelvű legyen is az útikönyvünk, a Gyeongbokgung benne lesz. A palota vagy már inkább palota-együttes hatalmas, és miután a japánok a megszállás alatt teljesen lerombolták, folyamatosan épül és bővítik. Ki tudja mekkora lesz amikor befejezik az építkezést?

Source: GlassSteelAndStone

Az ember órákat el tud tölteni ott. Az viszont, hogy találunk itt olyan helyet ahol egy lélek nincsen... Több mint lehetetlen. A világ szinte minden részéből találkozhatunk itt emberekkel. Persze sok itt a koreai turista is aki a saját hazájával ismerkedik, legtöbbször vidékiek. Így esett meg az is, hogy amikor megkérdezték tőlem honnan jöttem (és elmondtam hogy Magyarországról), a kedves ajusshi boldogan elmesélte mennyit tud hazánkról illetve hogy járt Debrecenben is. :) 

Nem szabad meglepődni azon sem ha egyik pillanatról a másikra egy történelmi sorozat díszletei között találjuk de legalábbis érezzük magunkat. A Gyeokbokgung másik nagy attrakciója az őrségváltás. Erről azonban én lemaradtam, ugyanis amikor ott voltam, és vártam rá,  nem jött. Azonban a YouTube tele van az erről szóló,  turisták által feltöltött videóval, nézzétek meg, szenzációs! 

Source: HanCinema

A másik díszletelem pedig a koreai lányok hanbokban. Míg nálunk már kevés helyen hagyomány a népviselet, Koreában annál inkább. A családok nagy részének pedig saját hanbokja van, és hordják is.Ezzel persze a turistákat leveszik a lábukról és pillanatokon belül paparazzik martalékai lesznek. Nem véletlenül. A selyem szinte világít, a színe gyönyörű,  a hajuk szép piros szalaggal van befonva. Néha elrontja az összhangot a convers tornacipő,  de ez csak arra van, hogy ha hirtelen úgy éreznénk, visszamentünk az időben, gyorsan visszatérjünk a valóságba. A történelmét őrző Dél-Koreába!